3. rész
Bábuk a sakktáblán
Ha még nem olvastad az első részt akkor azt itt találod a másodikat pedig itt!
Kanyarodjunk újra vissza Ádámhoz és Évához.
Ettek a tiltott gyümölcsből, ezért el kellett hagyniuk az édenkertet. A Genezis azt írja, hogy ezáltal elvesztették a halhatatlanságot. De valójában nem is biztos, hogy halhatatlanok voltak.
A kétezer évvel ezelőtti feljegyzések alapján Enlil úgy döntött száműzi őket a kertből, hogy ne vegyék magukhoz az élet fájának a gyümölcsét is, mely a halhatatlanságot is biztosította volna a számukra (vagy azt a hosszú életet, amely a Nefilimek sajátja volt? ).
Elvitte őket máshová, és figyelemmel kísérte életüket, beleértve az utódokét is.
Mai ésszel gondolkodva felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán miért hagyta őket életben? Azt gondolom, hogy egy sokkal magasabb rendező elvnek megfelelve alávetette magát egy univerzális törvénynek, mely az élet védelméről szólhatott. Hiszen mielőtt telepeseivel birtokba vette volna a Földet, illetve annak aranybányáit, engedélyt kért az univerzális törvényeknek megfelelően, hogy beléphessen ebbe a rendszerbe. Valószínűleg bíróság nélkül is betartották ezeket a szabályokat.
Érdekes azon is egy kicsit elgondolkodni, hogy figyelemmel kísérte Ádámot, Évát és az utódaikat. Rengeteg nyitott kérdés merült fel bennem ezzel kapcsolatban. Mindjárt az első, hogy hogyan történt ennek a kivitelezése? Még nem működött az internet, legalábbis ebben a formájában, amit ma ismerünk. Viszont az előző cikkekben jelzett képességeik alapján elképzelhető, hogy egyszerűen rá tudtak hangolódni az „új fajra”, esetleg üzeneteket küldeni nekik, sőt talán segítették a fejlődésüket.
Persze ezek csak az én gondolataim.
Ha már az én gondolataimnál járunk eszembe jutott, hogy nagyjából 6-7 éves lehettem, amikor a bátyámmal (10 évvel idősebb nálam) beszélgettünk a világűrről, a bolygókról. Az még hagyján, hogy azzal kezdett el cukkolni, hogy nászútra majd a világűrbe megy, ahova majd engem nem visz magával ?, de azt is mondta, hogy képzeljem el, lehet, hogy egy másik „világból” irányítanak minket, lépkednek velünk mint a sakkbábukkal. Persze ez a gondolat sem tetszett nekem…?. Talán nem is volt olyan elvetélt ez az ötlete? Pedig lehet, hogy csak az én piszkálásomra találta ki ?.
Szóval… Ezután az emberi faj két irányban fejlődött, az egyik, amelyik képes volt a gyermek nemzésére, a másik, akik az aranybányában dolgoztak továbbra is, és nem tudtak utódokat világra hozni. Régészeti leletek alapján ez utóbbiak nagyjából 20 000 évvel ezelőttig folytatták ezt a tevékenységet, a megtalált csontok hasonlóak voltak a mai emberéhez. De kijelenthetjük, hogy mindenképpen zsákutcát jelentett létük az evolúciós fejlődésben terméketlenségük miatt.
Thoth üzeneteiben arról is szólt, hogy a Földtengely elhajlásának szöge és a pólusváltozás szöge kapcsolatban áll a bolygón lezajló tudatváltozással. Az egyik pólusváltás a Vízözön idején ment végbe, mely meglehetősen nagy átalakulást jelentett negatív irányban, az ember tudata lefokozódott. Mivel a pólusváltás következtében számos terület víz alá került, az első emberpár utódait Gondwanaról egy másik területre vitték, amely a Csendes-óceán vizéből emelkedett ki és ma Lemúriának nevezzük.
Az ide telepített emberek ezek után szabadon fejlődhettek a Nefilimek beavatkozása nélkül. Elképzelhető, hogy azért kaptak „zöld utat”, mert a tudatszintjük visszaesett? ?
Mindenesetre ettől kezdve egy új evolúciós ciklus indult a számukra, sokat változott a csontrendszerük, hátgerincük, a koponya alakja és nagysága.
Bár végül Lemúria is a víz alá került, de a földrész elmerülése előtt kb. 1000 évvel élt egy pár, Ay és Teje. Rájöttek arra, hogy ha egy bizonyos módon szeretkeznek és közben meghatározott légzéstechnikát alkalmaznak, akkor ez egy másféle fogantatás: az anya, az apa és a gyermek is halhatatlanná válik. Ezt úgy ismerték fel, hogy múlt az idő és körülöttük mindenki meghalt.
Végül megalapították a Nakaal Misztériumiskolát, és 333 három tagú családot képeztek ki, akik képessé váltak a szeretkezés rendkívüli módjára. Ténylegesen nem értek egymáshoz, nem is kellett ugyanabban a helyiségben tartózkodniuk. Valójában ez is egy interdimenzionális szex volt. Nevezzük szeplőtelen fogantatásnak?
Ha belegondolunk a fejlődésnek ebbe a lehetséges irányába, akkor ez egy egészen új, egy sokkal magasabb tudatszint elérését eredményezhette volna. De Lemúria is elsüllyedt és egy újabb pólusváltás következtében Atlantis kiemelkedett.
Bár Atlantiszról nagyon sok elképzelés van, személy szerint én az interdimenzionális közösülésre adatot nem találtam. Természetesen ez nem zárja ki.
Ugyanakkor az emberiség teremtésmítoszaiban a szeplőtelen fogantatás jelen van.
Egyiptomban a mai Dendera település mellett található egy ókori templom, melyet Hathor istennő tiszteletére emeltek. Ennek a templomnak a falain számos nagyon izgalmas, érdekes dolog található, pl. olyan vadász helikopter képe, amelyet az egyiptomiak még nem ismerhettek.
A falon ábrázolt egyik történet, mely az egyiptomi vallás alapja is, maga a szeplőtelen fogantatás ábrázolása: Ozirisz, Ízisz, Neftisz és Széth története.
Mindannyian testvérek és egyben házastársak is voltak. Széth megöli Oziriszt, szétdarabolja, majd Ízisz és Neftisz felkutatja a testrészeket és összeilleszti őket a falloszkivételével. Az ábrázolás szerint Ízisz sólyommá változik majd leereszkedik halott férjére, körbefogja annak péniszét, minek következtében áldott állapotba kerül.
A történet happyendjét ismerjük, megszületett Hórusz, aki bosszút állt mindenért.
De ne menjünk ennyire messzire, Anonymus krónikájában írt az Árpád ház eredetéről. Eszerint Emese egy Ügyek nevű vezér felesége volt, akinek “ álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt”.
Sok vallási vezetőről is az a hír járja, hogy szűznemzésben fogantak, vagyis olyan apától és anyától származnak, akik nem léptek fizikai kapcsolatba egymással. Pl. Krisna, de mivel keresztény kultúrkörben élünk mindenképpen beszéljünk Jézusról is.
Nagyon sokan Jézus szűzi fogantatásra gondolnak, de itt Mária kiváltságáról van szó. Mária életének első pillanatától fogva mentes volt az eredendő bűntől és a kegyelem állapotában részesült. 1854. december 8-án IX. Pius pápa bullában hirdette ki, hogy ettől az időponttól kezdve ez a nap mindig a Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Vagyis Mária fogantatását ismerik el szeplőtelen fogantatásnak / immakulációnak/, és bár Jézus is szűznemzéssel fogant, de mégis Máriának kellett olyan „tisztának”, magas rezgésűnek lennie, amely aztán Jézus megfoganásához és megszüléséhez szükséges.
Beszéltünk itt pólusváltásról összefüggésben a tudatváltozással, annak csökkenésével vagy növekedésével.
/Napjainkban újra egy ilyen váltásról van szó, mely jelentős tudattágulást hozhat. A fénytested felébresztése meditációs technika az új energiákkal támogatja ezt a folyamatot./
Időről-időre azonban mindig feljött a szűznemzés kérdése, mindig megjelent valaki, aki így fogant, ami olyan folyamatokat indított be, amely az emberiség mind evolúciós, mind tudatfejlődését támogatta.
V. Kati
Legutóbbi hozzászólások