„Úgy akarom ahogy lesz”

 

Az „Isteni akarat”beáramlása az aura ötödik rétegén keresztül

Az emberi energiamező vagy aura az egyetemes energia megnyilvánulása, mely bensőséges kapcsolatban áll az emberi élettel.

Sokszor azt mondjuk valakire, hogy jó a kisugárzása. Ilyenkor azt a fénylő testként leírható jellegzetes sugárzást érzékeljük, amit aurának nevezünk.

Korábban foglalkoztam már az aura rétegeivel. Itt tudod elolvasni!

A hét réteg egymást követően veszi körül egymást úgy, hogy a soron következő mindig áthatja az összes előtte lévő réteget.

Egyre finomabb szubsztanciákból és magasabb rezgésű hullámokból állnak.

Mindegyik réteghez különböző minőségeket, funkciókat kapcsolhatunk.

Az ötödik auraréteg az éteri szint, melyen keresztül áramlik be az „isteni akarat” életünkbe.

A szerda esti meditáció közben jutott eszembe, hogy írjak le pár gondolatot ezzel a témával összefüggésben, annál is inkább, mivel Dani egy új kurzust indít hamarosan, melynek az a címe, hogy Átalakulás az Isteni Akarattal.

„Isteni Akarat” – a modern kor emberében felmerülhet a kérdés, mit is jelent ez. Valószínűleg legtöbbünknek van valami elképzelése arról, hogy Isten. A keresztény kultúrkör Istent megszemélyesítette, ebből a szempontból sokszor úgy gondolunk rá, mint “valakire”.

Én úgy gondolok rá, mint az abszolút szeretetet, elfogadást, megbocsátást és szabad akaratot megtestesítő energia, egy nagyon magas rezgésű tiszta fény. Ebből a szempontból mindegy, hogy nevezzük.

Angolban a god és a divine szavak jelentik azt, hogy isten, isteni, de a divine azt is jelenti, hogy az emberi szint felett működő.

Innen közelítve kijelenthetjük, hogy az ötödik réteg, mely az Isteni akarathoz szorosan kapcsolódó magasabb rendű akarattal van összefüggésben, egy emberi szint felett működő rezgést, frekvenciát közvetít.

Az isteni akaratnak különböző minőségei vannak, hét minőség, hét akarat, amelyekre ráhangolódva átalakíthatjuk az életünket, közelebb kerülhet személyiségünk lelkünkhöz, és ezáltal megteremthetjük a legmagasabb rezgésű jövőnket.

Ha ezt a hét minőséget beengedjük az életünkbe, akkor a személyes akarat egy olyan erővel bővül, amely tágítja a lehetőségeket, amelyek összhangban vannak a lélek tervével is.

Hét nagy entitás létezik, ők az akaratok vagy más néven sugarak urai, ők közvetítik az isteni akarat sugarait az emberiség felé. Ez a hét entitás, vagy mester, akik valójában a saját valódi akaratunk őrei, közvetítik ezt az energiát a Naprendszerünkbe, és a Göncölszekér hét csillagával azonosulva a Földre.

Megkérdezte tőlem egyszer valaki, hogy miért épp az ötödik auraréteg áll kapcsolatban az isteni energiákkal. Álláspontom szerint, ez többek között azért van, mert az ötös szám rezgése- merkurisága- tartalmazza az isteni tartalmak átadását. A tudást, annak megszerzését és közvetítését.

Másrészt az aura negyedik rétege rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy az “égi” energiákat átalakítja, és használhatóvá formája az alsóbb energiatestek illetve a fizikai test számára. Tehát mindenképp a negyedik réteg felett kell lennie.

Ez az energia a legerőteljesebb erők közé tartozik a világegyetemben. Befogadása csak több lépcsőn, átalakításokon keresztül lehetséges.

Ha ezt az energiát tudatosan bevonjuk az életünkbe, akkor nemcsak tudatosságunk terjed ki, de összhangba kerülünk saját isteni tervünkkel, életünk magasabb céljaival.

Persze mindjárt felmerülhet laikusként bennünk, hogy miért egy külső erőtől várjuk ezt. A ma embere lehet erre egyből úgy reagál, hogy majd én eldöntöm, hogy mit szeretnék. Én tudom, hogy mi a legjobb nekem. Én irányítom az életemet. Nekem senki ne mondja meg, mit kell tennem. És hasonló gondolatok, mondatok bukkanhatnak fel elménkben.

Erre én azt a választ adnám egy ilyen felvetésre, hogy a lélek a fizikai testben tapasztal, fejlődik. Minden lélek és ezáltal minden ember is egy külön rész, de mégis része az egésznek, az egységnek, annak a magasabb erőnek vagy energiának, amit bárhogy nevezhetünk hitünk, világnézetünk szerint.

De bárhogy is nevezzük, ez a magasabb akarat vagy terv mégis a mi részünk, bennünk van, melyhez a modern, felgyorsult világban egyre nehezebben férünk hozzá.

Nemcsak azért, mert még a 13. században bezárultak azok a kapuk, amelyek közvetlen kapcsolatot biztosítottak az emberiség számára a láthatatlannal, más dimenziókkal, az információ lecsatornázásának egy más, közvetlenebb módjával.

Hanem azért is, mert ez a szükségszerű intellektuális fejlődés – hiszen ez is egy tapasztalás a lélek számára – hozott magával egy anyaghoz kötöttséget, úgyis mondhatnám, hogy egy materialista szemléletet, amely mint filozófia megállhatja a helyét az emberek vagy egy csoportjuk számára/ hiszen abból indultunk ki, hogy szabad akarat, és szabad akaratomból eldönthetem, hogy milyen rendszerben hiszek?/, de kizárta a saját láthatatlan részünk érzékelését, a kapcsolatot saját magunkkal.

Akkor itt mindjárt felmerülhet a kérdés, hol is van ez a szabad akarat, milyen szinten?

Mindennapjainkban ezt a legtöbb ember csak és kizárólag az anyaghoz való kötöttségben, az anyagba ragadva értelmezi és éli. Mindez nem a saját belső világunk, és ezáltal a saját valódi személyiségünk és terveink élését eredményezte, hanem egy kifelé fordulást, a fizikai-anyagi javak felé. Ezáltal hozott egy egyensúlyvesztést, aminek a következtében a döntéseinket a körülöttünk lévő anyagi világ ingerei, impulzusai alapján hozzuk.

Egyszerűen fogalmazva, összegezve: az információ, hogy merre menjünk, mi a tervünk, mi a prioritásunk, milyen értékek kapcsolódnak mindehhez ott van bennünk, valamelyik részünkben.

A fizikai világban, itt a Földön szeretnénk jól élni, de az előbb említett dolgok miatt egy illúzióvilágot teremtettünk magunknak. Sőt el is hitettük magunkkal, hogy ez a mi valóságunk.

Mindannyian éreztünk már olyat, hogy valamit elértünk, de mégis volt bennünk valami üresség, valami hiányérzet. Vagy elértünk valamit és máris úgy éreztük, hogy ez nem elég, még nagyobb siker kell, még több pénz, még nagyobb dicsőség, vagy valamilyen külső elismerés.

Ez mind amiatt van, mert nem az igazi énünket éljük. Nem azt, amit eredetileg terveztünk. Sőt ez odáig fajul, hogy önmagunkat már el sem fogadjuk.

Az isteni – emberi szint felett – működő erő, energia viszont segít visszatérni saját magunkhoz, olyan minőségeket közvetít, amelyek felszínre hozzák a bennünk lévő bölcsességet, harmóniát, motivációt, cselekvést, hogy ezáltal a felsőbb „isteni” tervünknek megfelelően irányítsuk az életünket. Segít felismerni a bennünk meglévő információkat, nem egy külső utasítás, hanem megmutatja a saját szabad akaratunkból létrehozott tervet.

Sok évvel ezelőtt, amikor már egy ideje foglalkoztam spirituális dolgokkal, de azt hiszem nyugodtan kritizálhatom magamat, hogy még eléggé az elme rabságából próbáltam kategorizálni az egyes fogalmakat, megkérdeztem egy asztrológus ismerősömet, hogy mit jelent az, hogy valaki meghaladja a képletét. Erre azt a választ kaptam, hogy abszolút elfogadja önmagát. Megmondom őszintén, nem nagyon értettem ezt a választ. Legalábbis nagyon sokáig nem arról a szintről láttam a válasz értelmét, mint amit valójában jelent.

Az Isteni akarat energiái segítenek eljutni, hogy megértsük a saját kérdéseinket, és a saját válaszainkat, és azok valóban a sajátjaink legyenek. Lehet, hogy észre sem vesszük, hogy eljutottunk hozzájuk, csak esetleg feltűnik, hogy olyan dolgok, amelyek korábban izgattak, már nem foglalkoztatnak. Amit korábban szerettünk volna, az már okafogyottá vált.

A vágyaink a saját vágyaink.

Vagyis feltétel nélkül elfogadom magam, szeretem magam, a manifesztációim ebből a rezgésből indulnak. “ Én vagyok…”

Nem erőből teremtek – “az úgy lesz, ahogy akarom” alacsonyabb rezgésű és kontrollal átitatott formáiból -, hanem a tudatos és tudattalan részeimet egységbe foglalva átadom magamat az áramlásnak. Vagyis “úgy akarom, ahogy lesz”.

Bízom saját magamban, a saját sorsomban és tudom, hogy minden értem van.

Ez az az energia, ami az auránk ötödik rétegén keresztüljön. Ez a hét sugár, melyre ráhangolódhatunk az erről szóló tanfolyamon, melyet jó szívvel és szeretettel ajánlok nektek!

V. Kati